Újabb boldoggá avatások előkészületben a cigányság soraiból

 Juán Rámon Gil Torres (1887-1936) a harmadik cigány származású személy, akinek kanonizációja, mártirium okán

szóba került a Katolikus Egyházban, a már oltárra emelt Ceferino Gimenez Malla és a most boldoggá avatásra váró, Ameriából való, Emilia Fernandez Rodrigez asszonyon kívül  (1914-1939). 

 Murcia tartományban, Yecla-ban született, később Monovarra költözött. Erőteljes, jól megtermett férfi volt, ő is ló kereskedéssel foglalkozott, négy gyermeke született. Mint sok más cigány Dél-Spanyolországban, ő is barlangban lakott. A kommunista egyházüldözés idején,  1936. húsvétján, április 16-án spanyol szokás szerint Monóvaron is körmenettel akarták ünnepelni a Föltámadt Jézus találkozását édesanyjával, a Szent Szűzzel. A hatalmon lévő kommunisták azonban 1936-ban betiltottak az utcán mindenféle vallási demonstrációt. Juan Ramon, mint mindig részt akart venni a körmeneten. A templomba érkezve, amikor meglátta, hogy a Segítő Szűzanyának, a város védőszentjének képe a templom ajtóban maradt, a plébánoshoz fordult. A plébános bölcsességre intette, és mérsékelni próbálta, mert el akarta kerülni a összeütközést a kommunistákkal. A cigány meggyőzte a plébánost, hogy biztosítja a békés körmenetet. Amikor Ramon a képhez közeledett: fennhangon így szólt. „Drága Szent Szűz azt mondják, hogy Te nem jöhetsz velünk az utcára, úgy mint eddig. De most ide figyelj!

Ha N. a szocialisták főnöke, akkor én a cigányok királya vagyok! Mi elkísérünk Téged, és te velünk jössz!” Juan Ramon vette a keresztet és a ministránsok élére állt. A hívek, akik várták a téren csatlakoztak. A demonstráció békésen lezajlott minden akadályoztatás és összeütközések nélkül. Sőt egy nagyon szép, hittel teli, énekes, imádságos rendezvénnyé vált.

A mi lángoló hitű cigány emberünk ezzel alá is írta a halálos ítéletét. Bebörtönözték, rosszul bántak vele és 1936 szeptember 22-én a Monóvar és Novelda közötti úton a bakterház mögött megölték. Monovaron sok embert halálra kínoztak, de Juan Ramonra úgy emlékeznek, mint akivel szemben nagyon igazságtalanul jártak el, mert jó ember volt, minden politikai párton kívül állt, nagyon vallásos volt. Istenszeretet és a Madonna iránti tisztelet jellemezte.   Ha bebizonyosodik, hogy valóban Krisztus-hite miatti gyűlöletből gyilkolták meg, akkor mártírként tisztelhetjük majd. A kanonizáció egyházmegyei szakasza 54 pap és 17 világi krisztushívő között, a mi cigány emberünk  ügyében is, 2002. május 13-án kezdődött az Alicante-Arihuela egyházmegyében és sikerrel zárult. A teljes dokumentációt, az u.n. „Summariumot” 2005. június 3-án továbbították a Szenttéavatási Kongregációnak, Rómába. November 29-én exhumálták „földi maradványait” a Sax-i temetőből, és áthelyezték ugyanazon tartományban, a Salianas-i plébániatemplomba, ahol egy kis kápolnát alakítottak ki számára, és „Salinas legkeddvesebb fiának” nyilvánították.