Hosszú várakozás elérkezett az 2023-as táborozás ideje. Szokolyán kaptunk szállást. Nem fogott ki rajtunk az első három nap búsborongós időjárása sem. A gazdag, érdekes programot kínált Visegrádon a bobpálya, Királyréten a hajtánypályán, a gödi strandon, mert a Duna áradása elmosta a nagymarosi fürdés lehetőségét. Táncház program alatt a fiúk és lányok is újabb és újabb lépéskombinációkat tanultak meg. A lecsófőzést a lányok Lángoló Szeretet csoportja, a tábor végi pontozást a fiúk Dávid 5 köve csoportja nyerte meg. A szentmisék alatt és a reggeli és esti imák idején kibontakozott Sebi egyre magabiztosabb gitározása, és Feri kannázása mellé felzárkózott Ádám is. A tábor szentmiséin a templom harsogott a lelkes Isten-dicsérettől. Legyőztük, nem csak a Visegrádi hegyet, hanem a bennünk lakó Góliátot, a sötétség, az önzés urát, hiszen Dávid öt kövével az alkalmazkodással, az örömszerzéssel, a türelemmel, valamint a Gondviselés iránti bizalommal, végül pedig a hálaadással, az Eukarisztiával napról-napra egyre több találatot kapott és legyőzetett. Az utolsó estén, a vidám estén megbizonyosodtunk róla, hogy Dávidnak ez a győzelme bennünk a sötétség Góliátja fölött hiteles. A csoportok jelenetekkel tekintettek vissza a tábor eseményeire, de. különös örömöt adott, hogy a tréfás, szellemes jelenetek olyan módon voltak humorosak, viccesek, hogy senkit nem sértettek, semmi durvaságot nem tartalmaztak. Már ezért is megérte. De a záróbeszélgetésben voltak, akik azt mondták, hogy a egyet kellene kiválasztani a programok közül, számukra a legnagyobb élmény a szentmise, ill. a váci múzeum látogatás volt
