I. A magyarországi cigányság helyzete
1. Demográfiai helyzet
 Két szakember Kertesi és Kézdi 2003-as becslését használom, illetve a 2001-es népszámlálás adatait. A becslés egy reprezentatív felmérés alapján készült, 1200 háztartás lakóit kérdeztek meg.
Az adatokat szemlélve láthatjuk, hogy a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy ne foglalkozzon a cigánysággal. A 10 millió lakos közül a felmérés adatai szerint, 6-7 % a roma etnikumhoz tartozik, ez 600-700 ezer személyt jelent.

 

A népesség kormegoszlásaKét Diagram A cigányság korosztályonkénti diagramja fölfelé egyre vékonyodik, olyan mint egy fenyőfa, az össztársadalom korosztályonkénti diagramja hasonlít egy doromboló, púpos hátú macskához. Csak az üzenete nem annyira hízelgő.

A roma népesség becslése 1990 - 2000Míg a cigány népességben a legfiatalabb korosztályok a legnépesebbek, addig a magyar összlakosság fiatalabb korosztályai egyre kisebb létszámúak. Ennek következtében a cigány népesség fiatalabb. A másik diagram ennél többet is mond! Az össznépesség 1990 és 2000 között kb. 300e-rel csökkent, addig a 6%-nyi cigányság létszáma több mint 100e-rel növekedett. Ez a jövőt is előre vetíti. A jövőben várható, hogy a cigányság arányszáma az össznépesség körében egyre gyorsabban fog növekedni. Nem csak azért kell foglalkoznia a magyar társadalomnak a cigánysággal, mert a cigány lakosság aránya magas, hanem azért is, mert a népesség legdinamikusabban növekvő létszámú csoportja.

2. Egészségügyi helyzet

A korosztályonkénti népességmegoszlás grafikonja arra is rámutat, hogy az idősebb korosztályok egyre néptelenebbek, mert a cigányok igen rossz egészségi állapotban vannak. A roma népesség várható átlagos élettartama 10 évvel rövidebb, mint az összlakosságé. Sokkal gyakoribbak a betegségek. Diagram a leggyakoribb betegségekről:

A betegségek előfordulása az összlakosság és a cigány lakosság körébenA diagramon háromszínű oszlopot látunk. Az első a legjelentősebb betegségek %-os előfordulásának gyakoriságát jelzi az összlakosság körében. A másik kettő a betegségek előfordulási arányát jelzi a cigány népesség között. Ezek közül az utolsó oszlop a betegségek előfordulását egyszerű bevallás alapján tünteti fel. A barnára azért van szükség, mert nem minden cigány ember fordul orvoshoz, ezért a kutatók a tünetekre kérdeztek rá, és ebből számítottak egy ellenőrző értéket. A kettő nem mindig esik egybe. Látszik, hogy melyik betegséggel fordulnak legkevésbé kevésbé orvoshoz a cigányok közül. (pl. cukorbetegség, gyomorfekély). A magas vérnyomás az egyetlen betegség, ami kb. hasonló értéket mutat mint az összlakosságé. Egyébként minden betegség mutatója többszöröse a cigányok között, mint az összlakosság körében.
Nézzük a legjelentősebb betegség típusokat. Ld. a diagramot. Láthatjuk, hogy bizonyos betegségek mutatói néhol 10-15-szöröse az összlakosságénak. A legkiugróbb eltérések a vakság, a vashiányos anémia és a Tbc – tüdőcsúcshurut, esetében láthatók, de az a siketség, csökkent hallás, az asztma, a gyomorfekély és a gerincbetegségek is 4-7-szer többször fordulnak elő.
A további elemzések kimutatták, hogy bizonyos betegségek a munkanélküliek, az alacsony jövedelműek körében a gyakoribb, bizonyos betegségek a magasabb jövedelműek körében gyakoribb. A mentális betegségek pedig szegényes emberi kapcsolatokkal mutatnak összefüggést.

3. A cigány lakosság foglalkoztatottsága

A cigányság foglalkoztatottságaA magyarországi cigányság csupán 25,1%-ának van munkahelye, 5%- tanul, a munkanélküliek aránya 34 %, igen magas a rokkantnyugdíjasok száma: 15,4%. A gyermeknevelésen otthonmaradtak kapnak némi térítést, 13, %-ot tesznek ki.
A következő kördiagram a cigányság össznépességén belül a foglalkoztatottság megoszlását mutatja:
A munkanélküliség magas mutatója összefüggésben van az iskolázottság, a képzettség alacsony szintjével, de az alacsony jövedelmek akadályozzák, hogy magasabb képesítést szerezzenek a családok fiatal tagjai.

A követekező táblázatok a saját korosztályon belüli %-ot mutatják.

Életkor:
19 – 25 26 – 32 33 – 39 40 – 46 47 – 53 54 – 60 61 – 67 68 – 74 75 – 81
tanul:
16,7% 1,1%
aktív dolgozó:
18,7% 39,6% 33,7% 32,4% 19,3% 6,6% 2,1%
munkanélküli:
42,0% 39,0% 39,8% 43,0% 27,3% 28,3% 6,8%
segítő családtag, GYES, GYED:
20,7% 19,2% 18,7% 3,3% 0,6%
nyugdíjas:
54,7% 54,7% 75,7% 82,0%
rokkantnyugdíjas:
1,9% 1,2% 7,8% 21,3% 52,8% 36,4% 36,4% 24,3% 18,0%

A gyönge egészségi állapot következménye, hogy 40 éves kor fölött hirtelen megnövekszik a rokkantnyugdíjasok száma.

4. Az iskolázottság problémája egy ördögi kör.

Azért olyan magas a munkanélküliek aránya, mert a cigányság képzettsége és iskolázottsága alacsony. És éppen azért nem tud magasabb iskolázottsághoz jutni, mert a foglalkoztatottság hiányában, nem jut elég jövedelemhez.
Igen magas a 8 osztályt el nem végzők aránya 30,2 %, a csupánnyolc osztályt elvégzettek aránya 36,4%. Az érettségizők számmutatója a korosztályon belüli arányszámot fejezi ki. Jó, hogy az egyre fiatalabb korosztályon belül emelkedő arányt mutat.

Össz
lakosság
Cigányság Férfi 19 – 34 éves 35 – 48 éves 49 – 62 éves 63 év felett
8 osztálynál kevesebb: 10,5% 30,2% 24,2% 36,1% 15,2% 30,8% 64,4% 76,4%
Legalább 8 általános iskola: 88,8% 69,8% 75,9% 63,8% 84,8% 69,2% 35,5% 23,6%
Szakmunkásképző: 20,6% 26,6% 14,7% 26,0% 17,8% 11,4% 6,8%
Érettségi:  38,2% 11,4% 10,5% 12,4% 17,0% 7,8% 1,7% 0,6%
Egyetem, főiskola: 12,6% 1,3% 0,9% 1,8% 1,2% 1,6% 1,4% 1,5%

Összehasonlító diagramm a cigányság és a többségi lakosság iskolai végzettsége közöttKedvező változások: Fiatalabb korosztályok körében kevesebb, mint ötödére csökkent a 8 általánost el nem végzők száma, de még most is 15%-ot tesz ki. A fiatalabb korosztályok növekvő számban végzik el az általános iskolát. Az érettségizők aránya harminc év alatt megtízszereződött, de jelenleg is csak 11,4%. (A többségi lakosság körében az érettségizettek aránya 38,2 %) A szakmunkások mutatószáma több csaknem négyszeresére emelkedett.
A főiskolai, egyetemi végzettség mutatószáma igen alacsony, a saját korosztályhoz képest a 1,3 %-os. Korábbi korcsoportokban a viszonylag azért látszik kedvezőbbnek az egyetemet végzettek mutató száma, mert az alacsonyabb iskolázottság kortársak körében magasabb a halandóság. A legrosszabb az iskolázottsági adatok a gettósodott településeken vannak.

 

5. A magyarországi cigányság legnagyobb részben 86,9 % romungró magyar anyanyelvű, letelepedett. 7,7 %-a az oláh cigányok valamelyik törzséhez tartozik, a romani nyelv valamelyik dialektusát beszéli. 4,6%- beás cigány elveszítette eredeti nyelvét, az ó-románnak egy változatát beszéli. Vannak még kisebb szinti és egyéb csoportok.

A cigányság öntudatra ébredése elindult. Sokan újratanulják a lovari nyelvet. A lovari nyelv hivatalosan elismert nyelv, nyelvvizsgát lehet tenni belőle. A magyar törvények lehetőséget adnak arra, hogy a cigányság, mint Magyarországon jelenlévő etnikai kisebbség önkormányzatot válasszon. A cigányönkormányzatokat 2006-ban újraválasztották: 5845 képviselőt választottak 38 politikai és civil szervezet jelölésében. Számos civil szervezete, jogvédő szervezete van a cigányságnak. Egyfajta társadalmi önszerveződés van kialakulóban. Úgy gondolom a cigányság öntudatra ébredésének időszakát éljük. Kár, hogy politikai és üzleti csoportok éppen ezeket a cigányszervezeteket használják, föl, hogy a cigányságot saját érdekeik játékszerévé tegyék.

II. Milyen helyzetben van a magyar cigánypasztoráció?

1. Röviden összefoglalva egyszerre nagyon rossz és nagyon jó helyzetben.

A magyarországi cigánypasztoráció első képviselője Sója Miklós görög katolikus parókus volt. 1940-ben, néhány évvel az európai cigánypasztoráció ébredése előtt kezdte munkáját Hodászon. Karizmatikus személyiség volt. Hodászon azóta is cigány egyházközség is működik. Templom épült, közösségi ház, idősek otthona létesült. Gelsei Gábor görög katolikus lelkész viszi tovább a örökséget. A hetvenes években Dél-Magyarországon egy másik kezdeményezés indult Alsószentmártonban. Az 1998-as fordulat után az Egyház szabadabban működik. Kb. 50-70 új kezdeményezés indult el az ország lekülönbözőbb pontjain. Óvodák, középiskolák, középiskolai kollégiumok kezdték meg működésüket. Mindezek alapján, mondhatjuk, hogy a cigánypasztoráció jó helyzetben van.
Mégis  igaz az állítás, hogy ugyanakkor nagyon rossz a helyzete, mert mindössze kb. 50-70 plébániáról tudunk, amelyen valamiféle kapcsolatot építenek az ott élő cigánysággal. 2258 plébánia van az országban. Az is igaz, hogy újabb és újabb plébániákról kiderül, hogy elkezdtem már valami nagyon szépet ezen a területen.
Pozitívnak értékelhetjük a tendenciát, hogy a papság körében a cigánypasztoráció érdeklődésre tart számot. Nem jelentős az elzárkózó papok száma. Esélyt jelent, hogy éppen a kezdeményezőbb típusú papok, akik mernek új utakat keresni – kívánatosnak, fontosnak gondolják a cigánypasztoráció. A cigánypasztorációnak van egyfajta becsülete a törekvő papság körében. Nehézség, hogy sokszor nem tudják, hogy hogyan kezdjenek hozzá.

  • A Református Egyház cigánypasztorációjáról Dr Hadházi Antal lelkész úrtól kapott hírek alapján alkotunk képet. Egyes számítások szerint a cigányok mintegy 20%-a a református egyházban részesült keresztségben. Számarányuk az évenként megkereszteltek között erősen növekszik. Hittanórára többen járnak, konfirmációig kis részük eljut, utána a többségük nem kapcsolódik be a rendszeres egyházi életbe.
    A Református Egyházban egyfajta „missziói paradigmaváltás” következett be az elmúlt két-három év során. Az egyházkormányzat dr. Bölcskei Gusztáv zsinati elnök-püspök vezetésével központokat hozott létre, így a cigány missziónak is van egy „csúcsszerve”. Egyházkerületenként (megfelel a katolikus püspökségeknek) egy-egy főfoglalkozású referens fogja össze a cigánymissziót. Négy egyházkerületi referenst már megbíztak a munkával. Elkezdődött – ökumenikus keretek között -, a referensek felkészítése is. Ezt követi majd a gyülekezeti felelősök felkészítése, munkába állítása. Teológiai megalapozásában  pietista – fundamentalista szemlélet uralkodóvá válását állapítja meg Dr. Hadházi Antal.
  • A Katolikus Egyházban 2003-ban Budapesten tartotta a Cigánypasztorációs Világkonferenciát a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa. A magyar cigánypaszoráció elismeréseként, első esetben történ ez a Vatikánon kívül. 2001-ben megalakult a MKPK Migrációs Irodája, ez fogja össze az egyházmegyénkénti referenseket.A MKPK Migrációs Irodája 2003 óta minden évben megrendezi az Országos Katolikus Cigánytalálkozót 6-800 cigány részvételével. A találkozón előadások, tanúságtételek hangzanak el. Minden közösség bemutathatja a maga táncát, zenéjét, jelenetét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia eddig útiköltséggel együtt teljes mértékben finanszírozta ezt a találkozót. A 90-es évek végétől a lelkipásztorok számára minden évben megrendezzük az éves cigánypasztorációs konferenciát is. Évenként más-más témák jegyében papok, világiak, cigány és nem cigány lelkipásztorkodásban elkötelezett személyek továbbképzése, tapasztalatcseréje a konferencia. Ebben az évben elkezdődött egyfajta ökumenikus kapcsolat a református, lutheránus, pünkösdista, és baptista egyházakkal. 2006-ban Gyömrőn az egyházmegye cigánypasztorációs munkáját koordináló iroda jött létre, a Ceferino Ház.