Lakatos Menyhért: HAJAMBA IZZÓ ZSARÁTOT TŰZÖK
Rozsdás gondok hajlanak
vállaim fölé. kitépik keblemből a tegnap
jámbor vágyait.
Mert márványba fagyott sorsunk.
reszket a világ tenyerén,
hüllők őrzik elavult kincseit
Hajamba izzó zsarátot tűzök,
hószínű szalagom elviszi a szél
az éjszakák véres bokrétáját
összekötni.
Bőszült szelek hátán űzök borzos
cigány vágyakat,
szikrát csiholok villám szavakkal,
elrohadt századok égő csontmáglyája felett
lobogtatom tarka kendőmet,
s letépem világunk
elnyűtt mankójáról cifra szoknyám.
hogy ércnyelvű dobjaink ritmus zenéje
ne nyaldossa kőbocskorát
a megaláztatásnak.