Máriapócs Európa hírű búcsújáró kegyhely és nemzeti zarándokhely. Kialakulásában alapvető szerepe volt a könnyezés csodájának, amely miatt az egykori fatemplom helyén megépítették a mai bazilikát.
1696-ben liturgia közben egy pócsi gazda látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, az arcvonásai fájdalmat tükröznek.
A templomi gyülekezet is tudomást szerzett a csodás könnyezésről. A szomszédos falu plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek megérintette a képet és meggyógyult. A könnyező Mária-képet Bécsbe vitették, melyrőlútközben is számos másolat készült a csodás képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is. A kép másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy egész hónapon át. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot bazilika rangra emelte. 2005. december 3-án Dr. Erdő Péter bíboros kihirdette, hogy Máriapócs a Nemzet szentélye címet kapta.
Vigyázzreánk, ó Mária
Jézusamen opre vas dyas, zha ome paleste talo trusul.
le romenge krajiskinga.
Vigyázz reánk, ó Mária, cigányok édesanyja
Vigyázz reánk, ó Mária, cigányok édesanyja
Téged Jézus kiválasztott, követed őt a keresztig,
Maradj velünk életünkben, ó Mária
cigányok édesanyja.