December 10-én, Vanyarc község művelődési házában nem csak a Ceferino Ház gyerek csoportjának tagjai és hozzátartozóik gyülekeztek a karácsonyt előkészítő ünnepségre. Nem is  az volt az újdonság, hogy a kállóiak és a Dejtárról érkezett vendégek is elfoglalták  helyüket a közönség soraiban, hiszen ők immár hagyományos vendégnek számítanak a karácsonyt előkészítő ünnepségek alkalmával. A nagy újdonságot, a Ceferino Ház „újszülöttjének”, a „kis kedvencének”, a most induló berceli csoport tagjainak érkezése jelentette. Immáron a berceli csoport tagjai és lelkes vezetői is velünk ünnepeltek. Gyönyörködtünk az új csoport első színpadi szereplésében. Velük érkezett Combos József atya, mindkét falu plébánosa, őt kérték fel a rendezők, hogy az adventi koszorú egyik gyertyáját meggyújtsa. A vanyarci csoport színpadi produkciója nagyon mély karácsonyi üzenettel ajándékozta meg a művelődési ház megtelt termében összesereglett nézőket. A gyerekek boldog ünnepét Hrincsár Mihályné, vanyarci polgármesterasszony nyitotta meg, köszönjük, hogy végig részt vett az ünnepségen.
Dejtáron a karácsonyra fölkészítő ünnepet egy héttel később, 17-én tartották. Itt is részt vett a helyi plébános, Horváth József atya az iskolaigazgatóval együtt, sőt a tanári kar tagjai közül többen is jelen voltak. Az értékes műsor – benne a pásztorjáték – gazdag mondanivalójában talán a záró akkord, karácsonyfa földíszítése volt a legeredetibb újdonság. Az idei karácsonyfa, ahogy nevezték a „szeretetfa” díszítése szinte már nem is színpadi produkció volt, mert jelen lévők, köztük a gyerekek szülei is szerepet kaptak benne. A fa díszítésére mélyen átélve, imádkozva, lassan elmélkedve hívta ki Suhajné Gizike, Klaudiával váltakozva azokat a személyeket: a helyi plébánost, az iskola igazgatónőt, volt tanárnőjét, akiknek szeretetére támaszkodva építkezik a gyerekcsoport élete. A fa kiszólított díszítői a karácsonyfadísz elhelyezése után válaszul, spontán vallomással elmondták, hogy miért fontos, miért értékes az, amit a gyermek csoport, és vezetőjük Gizike tesz. A szemekbe könnyeket csaló vallomáscsokor önmagában is méltóvá tette az ünnepséget karácsony mondanivalójához. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy mi is, mindketten itt a gyömrői Ceferino Házban, fölhelyezhettünk egy-egy díszt erre a „szeretetfára”, mert jelzi ez, hogy a szívébe fogadott bennünket is. A karácsonyi énekek, imák és a szemek megtörlése után, a gyertyafényénél  a Miatyánkot együtt mondták el az ünnepség résztvevői.
A mátraverebélyiek a gyerekek megajándékozásán túl egy egészen másfajta, de a község lakóinak igen emlékezetes karácsonyi ünnepséget készítettek elő. December 23-án, az ünnep előtt egy tál meleg étellel vendégelték meg a Ceferino közösségi házhoz érkezőket. Nagy hála és köszönet töltötte be a résztvevők szívét, a közös karácsony élményéért. Ilyen még nem volt Mátraverebélyen.  24-én egy újabb eseményre voltak hivatalosak a település lakói: este tíz órakor a faluból az új közösségi ház elől, cigányok és nem cigányok együtt, gyalogosan indultak Mátraverebély-Szentkútra, éjféli misére. Az éjféli szentmisére gyülekezők között, a bevonuló kb 50-60 személy élén három cigány gyermek csengő hangon az Üdvözlégy Mária imádsággal és Miatyánkkal köszöntötte az Újszülöttet és Édesanyját, a Szűzanyát. A zarándokok képviseletében fölavatott lektorunk, Csemer Csaba teljesített lektori szolgálatot az éjféli misén a templomot megtöltő hívő sereg között. A “Boldog Karácsony” nem csak jó kívánság, hanem átélt valóság volt a résztvevők számára.