A CCIT (Comité Catholique International poru les Tsiganes) ez évben a Velence melleti Cavallino Treportiban rendezte meg éves konferenciáját április 4-6 között. A konferencia címe: „Döntsük le az elszigeteltség és a kirekesztés falait: evangéliumi kihívás egy társadalmi szintű előrelépés érdekében”
A Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának nevében a Pápa Tanács titkára, Joseph Kalathiparambil volt jelen és tolmácsolta Veglio bíboros, a Pápai Tanács elnökének üzenetét a konferfnciához. A bíboros két pápát idézve biztatta résztvevőket: „Ne féljetek! Nyissátok nagyra a kapukat…! Ne féljetek! Krisztus tudja mi lakik az embereben. És egyedül ő tudja!” Valamint XVI. Benedek pápa 2011-ben mondott szavait, amelyet Bodog ceferino születésének 150. és halálának 75. évfordulójára rendezett ünnepségen mondott: „Az Egyház mellettetek áll és arra hív, hogy éljetek az Evangélium szigorú követelményei szerint, s hogy egy jobb jövő reményében bízzatok Krisztus erejében…. Arra hívlak benneteket, kedves barátaim, hogy népetek és Európa érdekében nyissunk új lapot a történelemben, amelyre felépülhet az integráció….”
Veglio bíboros üzenete ismét felhívta a figyelmet az „Irányelvek a cigáynapsztorációban” dokumentumra, amelyben a Pápa Tanács megfogalmazta az Egyház sok évtizedes cigánypasztorációs tapasztalatait.
A címadó előadást Susana Jovanovic roma származású kutató tartotta, aki a velencei egyetemen szerezte doktori fokozatát. Az előadás a diszkrimináció természetét, következményeit, hatásait okait elemezte. Rámutatott a diszkrimációval sújtott ember viselkedésének benső indítékaira. Az előadás arra indította a cigánypasztoráció európa legtöbb országából érkező, cigánypasztorációval foglalkozó papokat, szerzeteseket, világi krisztushívőket, cigányokat és nemcigányokat, hogy a csoport munka folyamán megkeressék evangéliumi válaszaikat a feltett súlyos kérdésekre. Az előadás nem a megoldásokat javasolta, hanem a problémák gyökerére világított rá. Az evangéliumban fogant megoldásokat a sok éve a romák között dolgozó elkötelezett emberek, a csoportbeszélgetésekben tárták elő.
A konferencia hagyományosan sort kerített arra is, hogy a fogadó ország, jelen esetben Olaszország cigánypasztorációjával megismertesse a konferencia résztvevőit.
A húsz európai országból érkező 150 résztvevő között éppen kb. 10%, vagyis 15 magyar volt jelen. Két püspök, 44 pap, 17 szerzetes volt a résztvevők között. Az értékes előadások és szakmai megbeszélések mellett legalább annyira fontosak voltak az európaszerte épülő, szövődő személyes kapcsolatok. A cigánypasztorációban az Egyház evangelizálásának és társadalom igazságos békéjének elkötelezett személyek a szentmisén, a közös imában és a „folyosói beszélgetéseken” egymást megerősítik a nehéz munkájuk között és megújulva visszamennek.
