A Családi napközinek a Ceferino Ház szervezésében küldetése van. Jól látszik ez mindaban, ami Dejtáron történt. Természetesen minden törvényi kritériumnak megfelelnünk, mégis pusztán az a tény, hogy cigány emberek saját népük fiainak iskolai beilleszkedését segítik, önmagában üzenetet hordoz az egész falu számára.
Először a pedagógusok sem értették, mi lesz ez a napközi pedagógia végzettség nélkül. Később lett világos, hogy a családi napközi éppen azt a lépést segíti megtenni a szociális hátránnyal induló gyerekeknek, amit a családok maguk nem tudtak megadni , de az iskolai munka eredményességéhez szükséges. Nem egymással versenyben, hanem egymás munkáját kiegészítve dolgozik együtt az iskola és a családi napközi.
Ezen túl a családi napközi egy másik küldetést is hordoz a faluban. Nem igen látni olyan cigányembereket egy-egy falu közéletében, akik saját népükért tenni akarnak, hivatástudattal építik a cigány-nemcigány kapcsolatokat. A két népcsoport egymástól elszigetelten, sokszor gyanakodva, szemben állva él egymás mellett. A családi napközi a Ceferino Házban efölé a szakadék fölé is igyekszik hidat építeni.
Falvainkban most már családi napközis cigánygyerekeket meghívják a falu ünnepeire, falunapra, augusztus 20-i ünnepre. Így történt ez Dejtáron is. A gyerekek ott táncolnak, verseket, jeleneteket mutatnak be, verseket, énekeket adnak elő. Kivívják a felkészült cigány gyerekek, saját falujuk megbecsülését, ezáltal az egész falu légköre emberibbé válik. Szeretnénk megköszönni a Dejtári falu vezetőinek, az iskolának, hogy együttműködik ebben az egész évi építkezésben. Ebben partner volt az önkormányzat az iskola. Szép volt látni, ahogyan Szabó József plébános atya jelen volt a ballagási ünnepségen. Csöndben, a háttérben a pásztort jelenítette meg, aki rajta tartja a szemét a rábízottakon.
Tán ez évben fordult elő először a Dejtár község történetében, hogy a nyolcadikosok ballagásán egy cigány szülő, Suhaj Kálmánné, a mi napközi vezetőnk, Gizi búcsúzott az iskolától a szülők nevében. Férje Kálmán, a családi napközi másik vezetője a nyolcadikosok tablójának elkészítésével volt megbízva, és a szülői munkaközösség ballagási feladatait is rájuk bízta az iskola. Fiuk, Simon mondta szózatot a ballagási ünnepség végén.. Büszkén mesélték, hogy hosszú évtizedek óta ők voltak az első cigány szülők a faluban, aki részt vettek a szervezőknek készített külön fogadáson.
Hálát adhatunk Istennek azért, hogy vannak ilyen cigány emberek, akiket az evangéliumi lelkület saját falujuk körében az egység építésére vezet. Azonban nem felejtetjük el, hogy hálát adjuk, azokért a partnerekért, aki készek közösen munkálkodni. Nincs lehetőség arra, hogy felsorolásba bocsátkozzunk, de talán nem sértek meg senkit, ha minden együttműködő pedagógus és község vezető képviseletében megemlítem az iskola-igazgatónő, Smitnyáné Dóka Ildikó nevét, de akik készségükkel, találékonyságukkal, türelmükkel jó partnereknek bizonyulnak abban, hogy a jövő nemzedékek fölülmúlják majd az előítéletek, a gyűlölet világát és egy emberhez és Istenhez méltóbb jövőt építsenek saját községükben.
