Dúl Géza: Beszámoló a Romapasztoráció helyzetéről Magyarországon
(előadás a CCIT konferenciáján 2016-ban) (english)
- A Romák helyzete a Magyar társadalomban [1]
A magyar társadalom évszázados hagyományai alapján toleráns a romákkal szemben, viszont az utóbbi években megjelent egy erőteljesen romaellenes a hang a politikai életben. A demokrácia hátránya a cigányság számára, hogy a pártpolitikai küzdelmek játszanak a cigányságkártyájával, ez vagy erőteljes cigányellenességben, vagy túlzott engedékenységben nyilvánul meg. Nagyon rontotta a cigányság közvéleményben való megítélését, a hamisan értelmezett „pozitív diszkrimináció”, amely sok esetben cigány származású bűnelkövetők enyhébb megítélését engedte meg. Jelen van a parlamentben egy szélsőségesen cigányellenes gondolatokat megjelenítő politikai párt. Ugyanakkor tán éppen ennek egy ellenhatása is érzékelhető. A társadalomban egy cigányok és nem cigányok közötti ellentét áthidalására egyre aktívabb réteg. Egyre gyakoribbak a témával foglalkozó konferenciák, önkéntesek lépten-nyomon segítőkészségüket nyilvánítják ki. Országszerte 80-100 formális cigánypasztorációs kezdeményezést tartunk számon a Katolikus Egyház keretein belül.
Gondot okoz, a szakterületen dolgozók kiégettsége!
Az integráció akadálya lehet a hibás segítségnyújtás, amelyben az alárendeltséget és a függőséget megerősíti, nem építi a saját lábra állást.
Külön kiemeljük azt az akadályt, amely abból fakad, hogy a cigányságnak hiányos az önértékelése, ezt megerősíti és sokszor okozza a többségi társadalom szemlélete és romák alárendeltségéről, és ez akadályt gördít az egészséges szimetrikus társadalmi együttműködés elé romák és nemromák között. A lassan egyre inkább öntudatra ébredő cigányság „problémáját”, vannak akik úgy akarják „megoldani”, hogy vissza akarják parancsolni a szellemet a palackba, mások emberhez méltóbb megoldások felé törekszenek: megfelelő képzés, a foglalkoztatás növelésén túl törekszenek a sajátos kultúra tiszteletére, hogy méltó helyet biztosítani a cigányságnak a társadalomban. Az erősen különböző szemléletek között sokszögű szélsőséges konfliktusok születnek, ebből fakadnak a mai feszültségek a romák körül.
A cigányság a 7-8%-os részarányt tesznek ki az összlakossághoz képest. Viszont a cigányság reprodukciós képessége sokkal magasabb, mint a többségi társadalomé, ezért a roma társadalom létszáma sokkal gyorsabb ütemben növekszik. A nem cigány nők 20%-ának van 3 vagy több gyermeke, a cigány nők 61%-ának van 3 vagy több gyermeke[2]. Tíz év alatt, miközben a magyar társadalom létszáma 300 ezerrel csökkent, miközben a cigányság létszáma 100 ezerrel növekedett.
A cigányok több csoportja van jelen az országban 87%- nem beszéli a nyelven, un. romungró cigányok, akik a kárpáti nyelvet beszélték, amely közel ált a mai romanesz nyelvhez, a XV században érkeztek az országba. Az országban élő romák 7,8 % oláh cigány, akik a XVIII-XIX. században érkeztek Magyarországra, a lovári nyelvet beszélik. A Beás cigányok nem romani jellegű nyelvet beszélnek, hanem a egy óromán nyelvet, a magyarországi cigányság 4,5%-át teszik ki.
A magyar cigányság egészségügyi helyzete igen hátrányos. Egy cigány ember várható élettartama kb. tíz évvel rövidebb, mint a többségi társadalom tagjaié. A betegségek előfordulási aránya általában 2-3-szoros, de van olyan betegség, amely 6-szor gyakrabban fordul elő (asztma) a cigányság körében.
A lakhatási körülmények hátrányos helyzetüket tükrözik. Az egyik legsúlyosabb probléma cigánytelepek felszámolásának kérdése. Többször született „végleges” telep felszámolási terv. 2002-ben több milliárd forintot rendeltek hozzá, de végül is a terv a politikai játszmák áldozatául esett.[3] A telepfelszámolások azóta is folyamatosan haladnak előre, de nagyon lassan.
A magyarországi cigányság csupán 25,1%-ának van munkahelye, 5%- tanul, igen magas a rokkantnyugdíjasok száma: 15,4%. A gyermeknevelésen otthonmaradtak kapnak némi térítést, 13, %-ot tesznek ki. A rendszerváltás előtt a kádári diktatúrában 85%-nak volt munkahelye. Akkor a munkanélküliség a munkahelyeken belül volt. Ez az elmúlt 25 évben egyfajta nosztalgiát eredményezett a rendszerváltás előtti időszak iránt.
A munkanélküliség magas mutatója összefüggésben van az iskolázottság, a képzettség alacsony szintjével. Azért olyan magas a munkanélküliek aránya, mert a cigányság képzettsége és iskolázottsága alacsony. És éppen a szegénység miatt nem tud magasabb iskolázottsághoz jutni, mert nincs elég jövedelme a képzettség növeléséhez. Ez az ördögi kör megakadályozza a kitörtést a szegénységből, és folyamatosan újratermeli a szegénységet, a rossz lakásviszonyokat és egészségi mutatókat.
Az oktatás egyszerre mutat kedvező és káros tendenciákat. Igen magas a 8 osztályt el nem végzők aránya 30,2 %, a csupán nyolc osztályt elvégzettek aránya 36,4%. Az érettségizők számmutatója a korosztályon belüli arányszámot fejezi ki. Jó, hogy az egyre fiatalabb korosztályon belül emelkedő arányt mutat.
Kedvező változások: Fiatalabb korosztályok körében kevesebb, mint ötödére csökkent a 8 általánost el nem végzők száma, de még most is 15%-ot tesz ki. A fiatalabb korosztályok növekvő számban végzik el az általános iskolát. Az érettségizők aránya harminc év alatt megtízszereződött, de jelenleg is csak 11,4%. (A többségi lakosság körében az érettségizettek aránya 38,2 %) A szakmunkások mutatószáma több csaknem négyszeresére emelkedett. Az utóbbi fölmérések azt igazolják, hogy – bár növekszik az érettségizők száma a cigányság körében, lemaradásuk mégis egyre nagyobb, mert sokkal gyorsabban növekszik az összlakosság körében az érettségit megszerző fiatalok száma. Tíz év alatt 27%-kal növekedett a cigányság lemaradása. Sajnálatos tendencia az utóbbi időben, hogy a szegregált iskolák száma, és a gyógypedagógiásnak nyilvánított homogén cigány osztályok száma növekszik.[4] A legrosszabb az iskolázottsági adatok a gettósodott településeken vannak.
A főiskolai, egyetemi végzettség mutatószáma az európai átlaghoz képest kiugróan magas, de így is 2% alatt marad (7-8% volna a részaránynak megfelelő).
- A cigánypasztoráci jelenléte a társadalomban roma-nemroma feszültségek között
Jelen van a cigánypasztorációban egy központi elem, alapvető gondolat. Nem elegendő egyoldalúan csak a cigányság felzárkóztatásával foglalkozni, hanem a többségi társadalmat is befogadó képessé kell tenni cigányság iránt és ez is a cigánypasztoráció feladata. Egyszerre két irányú tevékenységet kell folytatnunk, mert az egyoldalú kezeléssel a cigányokat és nemcigányokat elválasztó ellentétet, a tapasztalatok szerint sokszor nem enyhül, hanem ellenhatásként a feszültségek növekedhetnek. Leghatékonyabb, ha cigányok és nemcigányok egymással közösségben jelennek meg és együtt fordulnak mindkét irányba, a társadalmi feszültség mindkét oldala felé.
A jelen politikai kormányzat, együttműködő, mérsékelten segítőkész, alkalmas környezetet biztosít az evangelizáció munkájához a cigányság körében is.
Néhány szimbolikus jelentőségű közgondolkodást befolyásoló pasztorális tény, esemény
A 2008-ban lefordított lovari nyelvű teljes Bibliát valószínűleg nem sokan használják, mégis érezzük a romák önértékelését folyamatosan erősítő hatását. A liturgiában nem hivatalos liturgikus szövegként, de fordításként használjuk. Boldog Ceferino tisztelete, ismerete országszerte növekedett. A képe, neve egyre elterjedtebb a romák között, találkozókon kitesszük a képet, formálja a tudatot. Befolyásolja a közgondolkodás roma képének alakulását. Az utóbbi néhány évben, többnyire politikai indíttatásból az erőteljes roma ellenes hang kiváltott egy csendesen növekvő érdeklődést. Formálja a közgondolkodást a közéletben részt vevő fiatal, roma diplomás értelmiségi réteg, és lassan erősíti a romák iránti szolidaritást. Korábban túlnyomó részt baloldali gondolkodású roma értelmiségiek voltak, most kezdenek megjelenni a keresztény értékrend mentén is.
Roma népismeret címmel 2010-ben megjelent Székely János püspök úr tollából egy ismeretterjesztő könyv a romák helyzetéről, történelméről, kultúrájáról. Várakozáson felüli érdeklődést váltott ki, és tapasztaljuk, hogy folyamatosan formálja a jóakaratú érdeklődő emberek cigányképét. 2015-ban pedig elkészült egy romák számára írott hittankönyv is, valamint 2016-ban egy lovari nyelvű temetési szertartás-könyv is.
Minden évben vannak nagyobb létszámú találkozóink, zarándoklataink. Ilyenek a csatkai búcsú (részben cigány nyelven elmondott szentmise, tanúságtételek), a Mátraverebély-szentkúti cigány búcsú (a környékbeli kisebbségi önkormányzatok szervezésében, körmenettel, igeliturgiával), máriapócsi cigány búcsú (két napos rendezvény lelkigyakorlattal), csobánkai Szent Anna búcsú, cigány fiatalok találkozója Kaposszentbenedeken, országos cigány-nem cigány találkozó Vácott, Szent Márton búcsú Alsószentmártonban.
A Görög katolikus egyház olyan területen van jelen, ahol a romák magas százalékban vannak jelen, nagy erőfeszítéseket tesznek a romapasztorációban. Iskolák, lelkigyakorlatok Máriapócsi cigánybúcsú, Hodászi roma egyházközség.
2013-ban először rendezte meg a Katolikus Püspök Konferncia a Katolikus Társadalmi napokat, azóta a cigánypasztoráció előadással, kerekasztal beszélgetéssel jelen van a Katolikus Egyház életét bemutató rendezvényen.
Preevangelizációs jelentősége van annak, hogy a Boldog Ceferino Intézet, a Katolikus Püspöki konferencia romapasztorációs intézménye egész országra kiterjedő állami közmunka programban bekapcsoldik, ezzel több mint ezer munknélküli romának és ezek családjainak segíti a megélhetését.
9 roma származású pap van, a nehézség, hogy az egyházmegyei pasztorációba betagozódva kevéssé vesznek részt a közvetlen romapasztoráációban.
Mindezek az események egyrészt a romák önértékelését erősítik, hogy a nemromákkal harmonikusabb kapcsolatra legyenek képesek, ill. a nemromák roma képét formálják, hogy befogadóbbak, kapcsolatképesebbek legyenek.
Plébániák
Nem annyira látványos, mégis talán a legfontosabb a plébániák szokásos tevékenysége (hitoktatás, keresztelés, szentmisék stb.), amelyben természetesen sok cigány ember is részt vesz. Elég csak arra gondolnunk, hogy például az Egri Főegyházmegyében a megkeresztelt gyermekek kb. 25 %-a roma.
Papnevelés
A Vándorlók és Úton-levők Pápai Tanácsának 2013-ban küldött ajánlása szerint a magyarországi szemináriumokban mindenütt megjelent valamilyen módon a romák kultúrájának és a roma pasztorációnak a témaköre az oktatásban, ezen a területen szükség van még azonban további lépésekre. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Roma Pasztorációs Bizottsága egy tanmenetet állított össze, amelyet az egyes hittudományi főiskolák a maguk sajátosságai szerint alkalmaznak, általában a Pasztorális tantárgy keretében.
Egyéb rendszeres tevékenységek
Szintén nagyon sok romát ér el a karitász (élelmiszer és ruha segélyek, gyógyszer). Néhány esetben (pl. Kerecsenden egy vetőmag programmal) a karitász segített munkahelyteremtő programok elindításában is. Szintén rendszeres a börtönpasztorációnk, ahol sok cigány emberrel kapcsolatba kerülünk (pl. Vác, Balassagyarmat). Több helyen nevelőintézetekben is van bibliaóra, szentmise (pl. Esztergom, Aszód).
Vannak olyan egyházi mozgalmak, amelyekben nagy számmal vesznek részt romák. Ilyen például a cursillo, ami egy hosszú hétvégét felölelő nagyon intenzív lelki élmény és képzés. Igen sok roma vett részt cursillo-s hétvégén 2013-ban is.
III. Célzottan romák evangelizációját szolgáló tevékenységek
A katolikus egyház sok olyan oktatási intézményt tart fenn, amelyek tanulóinak jelentős része roma (pl. Kazincbarcika, Karcag, Szolnok, Nyíregyháza, Rakaca, Hodász, a miskolci, szegedi, budapesti roma szakkollégiumok, stb.).
Évről évre átadjuk a Vályi díjat (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekért végzett tevékenység elismeréseként Komárom Esztergom megyében).
A Püspöki Konferencia támogatásában minden évben megrendezzük a Cigánypasztorációs konferenciát, amely az ország legkülönbözőbb területeiről szakmai továbbképzést és tapasztalatcserét biztosít a romapasztoráció vezetőinek.
Az ország több főiskolai képzést biztosító városában (Budapest, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged) Roma szakkollégiumok működnek az egyházak kezelésében. (Katolikus: Jezsuita, Szeged-Csanádi egyházmegye, Hajdúdorogi Görög katolikus egyházmegye, Református és Evangélikus egyházak). Miközben egyetemi, főiskolai tanulmányaikat folytatják többnyire roma fiatalok, a cigány kultúra, és történelem ismeretében mélyülnek el, a cigány nemcigány együttélésre kapnak képzést. Erősödik bennük a küldetéstudat, remélhető, hogy ők lesznek a jövő roma értelmiségi vezető rétege. Vannak közöttük, akik orvosnak, zenésznek, énekesnek, képzőművésznek, szociális munkásnak, tanárnak tanulnak.
2015-ben a Boldog Ceferino Intézet vezetésével, püspökkari finanszírozással elindult a romapasztorációs lelkipásztori munkatárs képzés, amelynek célja, hogy a romapasztorációban elkötelezett, munkatársakat képezzen ki, romákat és nemromákat, hogy a településeken a plébániákon segítsék az egyházközségek kapcsolatát a hely roma társadalommal. A képzés romákat és nem romákat, nagyon különböző iskolai végzettséggel készít fel a feladatra, roma népismerettel, alapvető lelkipásztori ismeretekekkel.
Az Egyházi Szociálpedagógiai Háló olyan közösségi házakat jelent, ahol hátrányos helyzetűek számára tanulási, közösségépítési, de akár mosási, étkezési, fürdési, tanácsadási segítséget és lehetőséget is felkínálnak (Arló, Esztergom, Karcag, Gilvánfa, Alsószentmárton, Kaposfő, Zsámbék).
A Váci Egyházmegye területén működik a Ceferino Ház a roma pasztoráció céljára működő iroda. Alapelve, hogy a cigánypasztorációnak nem csak a romákkal, hanem a nemromákkal is törődnie kell, hogy kapcsolatképessé tegye többségi társadalom képviselőit. Egy cigány nem cigány közösség tevékenykedik több településen kb. 30-40 személy részvételével. Havi rendszerességgel találkoznak, évente lelkigyakorlatokon vesznek részt. Ki-ki a saját településén azon dolgozik, hogy a romákat bevezesse a helyi közéledtbe. Több a romák megélhetését segítő kezdeményezés is elindult. Iskolákat keresnek föl, 10-18 éves fiatalok számárai „rendhagyó osztályfőnöki órákat” tartanak. A fiatalok nagyon fogékonyak egy másfajta cigány-nemcigány kapcsolatra.
Családi napközi hálózatok jöttek létre hátrányos helyzetű roma gyerekek iskolai felzárkóztatására a Nyírségben, Nógrádban. Közösségi házakból álló hálózat jött létre állami támogatásból a Váci egyházmegye területén (Dejtár, Vanyarc, Kálló, Mátraverebély, Valkó), a Ceferino Ház kezelésében. Nehézséget jelent a házak folyamatos működtetése, mert a pályázatok csak időszakokra biztosítanak támogatást.
Budapesten is folyik gyerekek iskolán kívüli délutáni foglalkoztatása. Évente több alkalommal 2-3 napos lelkigyakorlatokon, továbbképzéseken vesznek részt munkatársaink (Esztergom, Máriabesnyő)
Rendszeres cigánypasztorációs szentmisék vannak Esztergomban (Szent Anna templom), Budapesten a IX. ker.-i Gát utcai templomban, és a VIII. ker.-i Tömő utcai kápolnában.
Esztergomban egy ifjúsági találkozót szerveztünk a cigány kultúra és az egyház kapcsolatáról, amelynek során a fiatalok vallásos ihletettségű és a cigány kultúrához kötődő verseket, színdarabokat, táncokat, énekeket adtak elő (szept. 29).
A cigány kultúráért és cigány – nem cigány együttélésért tenni akaró romákat tömörítő Boldog Ceferino Lovagrend is évről évre találkozik, támogatja pl. az esztergomi baromfi programot.
A Máltai Lovagrend igen aktívan bekapcsolódik a romapasztorációban gazdasági jellegű munkával, ifjúságneveléssel pl. Monoron, Tarnabodon.
Minden nyáron szervezünk táborokat roma fiatalok számára (Esztergom, Csobánka, Vanyarc, Kemence). Vannak vidám együttlétek (pl. esztergomi majális – focikupával, főzőversennyel, de mindig szentmisével egybekötve).
Budapesten a jezsuita rend szervezésében működik egy a továbbképzést és párbeszédet szolgáló cigánypasztorációs műhely, amely kéthetente jön össze. Érdeklődők, és roma pasztorációban tevékeny elkötelezettek rendszeres találkozási helye.
- A nemromákat célzó, cigány-nemcigány kapcsolatot szolgáló programok
Főiskolákra, egyetemekre időnként meghívnak bennünket roma napi ünnepségekre, kerekasztal-beszélgetésekre, a hallgatóknak rendezett alkalmakra, hogy a hallgatókkal ismertessük a romapasztorációt, és jó hangulatú őszinte beszélgetések születnek a jelenlévő, az egyházban elkötelezett romákkal. A roma kultúrát és gasztronómiát is van alkalmunk bemutatni ilyenkor. Az egyházban és roma kultúrában elötelezet roma emberek a fiatalokban újra és újra meghökkenést okoz.
Időnként adódik alkalom a civil médiában is a cigánypasztoráció eseeményeiről, szemléletéről hírt adni. Törekszünk megismertetni a nézőket hallgatókat, olvasókat az egyházban elkötelezett, saját népükért dolgozó cigány emberekkel. Ezzel formáljuk a többségi társadalom „cigányképét”, hogy kapcsolatképessé váljanak a cigányokkal.
A Mária Rádióban rendszeres roma műsor célja, hogy alakítsa az egyháziak, hívek és cigányokról alkotott képét, és alkalmassá tegye őket a cigányokkal való kapcsolatra.
Általános és középiskolákban az egyházban elkötelezett romák, rendhagyó osztályfőnöki órákat tartanak, hogy formálják a diákok romákról alkotott szemléletét, és kapcsolatképesebbé tegyük őket a romákkal szemben. Legtöbbször mély őszinte beszélgetések születnek.
Végülis Magyarországon
Megjelent a dél amerikai „El Sistema” cimű zenei nevelés módszere hátrányos helyzetű gyerekek számára Magyarországon is.
Főiskolásoknak romológiai, ill szociális gyakorlat keretében, ill. középiskolásoknak érettségi előtti kötelező 50 órás önkéntes munka keretében lehetőséget biztosítottunk hogy bekapcsolódjanak roma családi napközis foglalkozásokba. Az így született kapcsolatok segítenek leépíteni az előítéletet a cigányokkal szemben. Alakítja a fiatalok roma képét. A többségi társadalom képviselői felé üzenetet visz a diákoknak a cigánygerekekkel való foglalkozásban szerzett tapasztalata.
Néhány honlap évek óta hírt ad a cigánypasztorációról, eseményekről, tanulmányokat mutat be:
www.ceferino.hu , http://www.boldogceferinoalapitvany.hu/
Rendkívüli programok
Kapcsolatot tartunk a luteránus, kálvinista romapasztorációval. Kölcsönösen figyelemmel kísérjük egymás munkáját, időnként meghívjuk egymást, konferenciákra, találkozókra.
Alkalmi kapcsolatok épültek Bártfával (Szlovákia) az ottani Szalézi Rend cigány közösségénél, valamint Csicsaván, az ottan görögkatolikus egyház közösségében. Majd 2013-ban viszont látogatott a Bártfai Cigány közösség Budapestre-Gyömrőre a magyarországi Ceferino Közösséghez. A program nem csak a romák kapcsolatát jelentette, hanem a szlovák magyar megbékélést is szolgálta.
Rendkívüli meghívás volt a Barka (Szlovákia) községben végzett misszió, amelyre a falu roma lakosságának 80-90%-a eljött.
[1] Az adatok legnagyobb részét a Kertesi és Kézdi 2003-as kutatásai, becslése alapján vettük
[2] Kopp Mária Magyar Lelkiállapot 2008. 419-420. old. Szabóné, dr. Kármán Judit kutatása
[3] Kopp Mária Magyar Lelkiállapot 2008.434. old. Miklósi Endre cikkéből
[4] Kopp Mária Magyar Lelkiállapot 2008. 419-420. old. Szabóné, dr. Kármán Judit kutatása
Az előadás angol nyelven is elérhető itt. (in english)