2017-ben avatták boldoggá Emilia Fernandez Rodriguez roma vértanút, akinek az életéről és jelentőségéről a múlt héten Egerben megrendezett Cigánypasztorációs konferencián is sok szó esett. Lugi Preamboni atya mutatta be előadásában az asszonyt, aki 1939-ben hunyt el.
A lelkipásztor elmondta, Emilia 1914-ben született Spanyolországban, az almériai Tíjolában. Kosárfonással kereste a kenyerét, majd huszonéves korá
ban megházasodott. A spanyol polgárháború idején fogságba került, bebörtönözték annak ellenére, hogy gyermeket várt. Közel negyven katolikus asszonnyal együtt zárták össze, ez változtatta meg az életét. Bár születésekor megkeresztelték, nem élt vallásos életet, a börtönben tért meg. Rabtársai tanították meg imádkozni, s rövid időn belül elmélyült a hite. Ekkoriban azonban nagyon erős volt a vallásüldözés az országban, s amikor megtudták, hogy ő, egy roma asszony is imádkozik, az őrök vallatni kezdték, ki tanította meg rá. Emilia azonban nem volt hajlandó elárulni hitoktatója nevét, s ezért magánzárkába csukták, ahol rettenetes körülmények között tartották a várandós asszonyt. A gyermekét is orvosi felügyelet nélkül, egyedül szülte meg, de gondoskodott róla, hogy kislánya, Angela titokban meg legyen keresztelve. Az édesanya gyermeke születése után néhány héttel vértanúként hunyt el, haláláig nem volt hajlandó elárulni hitoktatója nevét.
– Emilia nagyon hősiesen tartotta magát, az összes roma asszony példaképe lehet. Bár egyszerű életet élt, bebizonyította, hogy bárki véghez vihet nagy tetteket. Ő inkább a halált választotta ahelyett, hogy megtagadta volna a hitét vagy elárulta volna hitoktatóját – fogalmazott Lugi Preamboni. Aláhúzta, Emilia nagysága a kicsiségében, egyszerűségében rejtőzött, úgy, mint a Szűzanyának.
A romák körében az asszonyokat sokszor alacsony rendűnek tartják, ő azonban bebizonyította, legalább olyan erős és kitartó tud lenni, mint bármelyik férfi, erőszakosság és feltűnés nélkül. Kiemelte, Emilia a második boldoggá avatott roma, előtte mindössze egy cigány embert, Ceferino Giménezt tüntettek ki ezzel az elimeréssel, 1997-ben II. János Pál pápa által.