A szegény emberek ritkán tapasztalják meg az evangéliumi igazságot, hogy “Nagyobb öröm adni, mint kapni.” November 17-én, Szátokon a “rózsapiacon”, a Rózsa utcai cserebere vásáron erre kapott lehetőséget mindaz, aki túllátott a szokásos turkálón. Aki ebbe a kalandba is belebocsátkozott nem csak a saját fölöslegessé vált ruháját ajánlotta fel a többiek számára, hanem süteményes tállal érkezett a Szent Erzsébet napi ünnepünkre. Az aki nem csak kapni akart, ezt a “nagyobb örömet” is megtapasztalhatta. Igazi ünnep volt ez.
Összegyűlt a falu apraja-nagyja, hogy valamit adjon és valamit kapjon. Elmondhatjuk, hogy jókedvből és segítőkészségből nem volt hiány. Voltak, akik ruhaadománnyal, süteménnyel érkeztek, mások a piac kialakításánál segédkeztek. A gyermekek magukkal hozták érdeklődésüket, vidámságukat és kreativitásukat. A Szent Erzsébet játszósarokban a szolgáló királylány tiszteletére koronát készítettek, só-liszt gyurmából péksüteményeket gyúrtak, színeztek vagy épp célba dobtak. A felnőttek válogathattak a különböző ruhaneműk közül. Zsíros kenyér és forró tea mellett folytak a beszélgetések. A legnagyobb öröm azonban kerekeken gurult be a piacra mesevonat formájában, és körbevitte a településen a vidáman csicsergő gyerekhadat. A hűvös novemberi szeles időben néha kisütött a nap, mintha Árpád-házi Szent Erzsébet mosolyogna kedvesen a mennyben…