Mozgalmas, szép húsvéti ünnepünk volt Szátokon. Virágvasárnap előtti szombaton népes csapattal Szátokiak, Becskeiek Budapesten végig jártuk az Andrási úti, élő képes keresztutat. A nagycsütörtök a lábmosás szertartása felidézte Jézus alázatát, mérhetetlen szeretetét tanítványai iránt. Köszönjük a ministránsok közreműködését. Nagypénteken, a falu főutcáján, a nyílt színi keresztúton Bada Márta képei segítettek bennünket, hogy a Vanyarciakkal, Kállóiakkal együtt átéljük Jézus szenvedés-történtét. Mindenkinek megvolt a maga feladata. Voltak aki a hangosítást intézték, a hangszórót kezelték, mások kis kocsival tolták a keresztút nagy méretű képeit és az állomásoknál kihelyezték, ismét mások egy-egy állomás elmélkedését vállalták, vagy az éneket vezették. A faluban néhány kellemetlen bekiabálás ízelítőt adott abból, hogy a saját bőrünkön érzékeljük a megaláztatásokat, amelyben Jézusnak annak idején része volt. A sírbatétel és feltámadás állomását a már templomban végeztük el. Utána, este a templomban a nagypénteki liturgiában az újdonsült ministráns csapat hibátlanul, pontosan működött közre. Húsvét vasárnap délután, az ünnepi szolgálat végeztével a Szent Három nap legszorgalmasabb ministránsaival jutalomképpen az Ipolytarnóci ősmaradványok parkjába látogattunk el, és Mátraverebélyen szülinapot ünnepeltünk, Ági nénit is felköszöntöttük, sőt már előrehozott locsolkodásba is belekezdtünk. A nagyhét szátoki hősei a ministránsok voltak.