Boldog Emíliát ünnepeltük Szátokon

Szátokon, a közösségi házban nagy sürgés-forgás támadt délután 3-tól. A Ceferino közösség tagjai háromnegyed négyig Boldog Emília vértanúságának évfordulóján a saját apostolkodásukról beszéltek. Talán mi voltunk az egyetlenek, akik az ökumenikus imahéten, Szent Pál ünnepén megemlékeztünk erről a hősies édesanyáról, boldog Emília Fernandez Rodriguez de Cortezról, halálának 81. évfordulóján.

Négy óra után gyülekeztek a baba-mama klub résztvevői, a Ceferino Házba járó gyerekek, néhányak szülei, a karitászcsoport tagjai és a Roma Önkormányzat képviselői. Megtisztelte köszöntőjével az ünnepséget a polgármester asszony, Pacsa Szilvia. Köszönet érte. Néhány vetített kép közvetítésével a korabeli szemtanúkat idézve jobban megismerhettük boldog Emília börtönbeli társait, a fogva tartás körülményeit, és Emília rendkívüli hősiességét.

Csillogó szemmel vette át a rajz pályázat első helyezettje az első díjért járó foci labdát, és a többi díjazott is megkapta jutalmát. Az ünnepséget a közösségi házban egy autentikus tánccal zártuk, utána, Guszti vezetésével énekelve vonultunk át a templomba, hogy szentmisével zárjuk az ünnepet. Sajátos hangsúlyt adott a hősies édesanya ünnepének az, hogy egy ma veszélyben lévő várandós édesanyáért imádkoztunk, de mindjárt a templomba érve telefonon kaptuk az örörmhírt, hogy máris kiengedték a kórházból. A templomban az első sorok megteltek gyerekekkel, és először történt, hogy az összes mise éneket kis gitáros énekkarunk vezette a szentmise alatt. A Miatyánk alatt a gyerekek zsibongva körbefogták az oltárt, és úgy mondták a Miatyánkot, hogy ezt hallgatva valószínűleg a Mennyei Atya is elmosolyodott.