Végre, hosszú hónapok kényszerű várakozása után elérkezett a sokak által annyira várt nap, július 3-a  az országos cigányzarándoklat napja. Az öröm napja volt, ahogyan Erzsébet méhében ujjongott a magzat, a Mária méhében zarándokló Kisjézussal, a találkozás pillanatában. A gyülekezés pillanataiban az újra találkozás öröme töltötte be a szabadtéri oltár előtti teret, ahova az ország minden részéből érkeztek a zarándoklatra érkező testvérek a 30 regisztrált településről, és kitudja még hány nem regisztrált településről. 560-nál többe regisztráltak, de teljes buszok érkeztek regisztráció nélkül. 7-800-an is lehettünk a ezen a gyönyörű napon. Berki Tamás az ózdi Győztes Bárány közösség vezetője, Dúl Géza atyával együtt köszöntötte az érkezőket. A mintegy 150 gyerekkel a Paramisi Társulat vonult félre, hogy mesejátékkal kösse le az apróságokat, majd vetélkedőkkel, versenyekkel töltötték az idejüket, míg a felnőttek a szabadtéri oltárnál a zarándokprogramban elmélyült az Isten üzenetében.
Székely János püspök atya boldog Ceferino születésének 160. és vértanúságának 85. évfordulóján elmélkedésében párhuzamot vont a rendezett katolikus családból és a, mint boldog Ceferino esetében, sokszor szeretethiányos családból Krisztushoz érkezők élete között. Három tanúságtevő, Losóné Melinda Budapestről, Tóth István Hódmezővásárhelyről, és Máté Károly Ózdról osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy a Krisztussal való találkozás milyen változást jelentett életükben.
A szendrőládi énekesek dalukkal kísérték a szentmisére bevonuló körmenetet. Ünnepélyes csend, feszült figyelem kísérte Orsós Zoltán atya személyes tanúságtételekkel teletűzdelt beszédét, amely ráébresztett bennünket, hogy micsoda felelőséget, küldetést jelent az egyháznak a cigánypasztorációs cselekvésében részt venni. Felelősség nem csak az egyházon belül, hanem azok felé a testvérek felé, akik nem tudják, hogy a Krisztus micsoda ajándék számunkra, a börtönben lévők, a szenvedélybetegek, a drogosok felé is. „Ha megmentesz egy lelket a tied is megmenekül!”
Az ebéd idő után a gyerekek az ifjúság vidám, bravúros táncával, boldog Ceferino életének jeleneteivel töltötte be a teret. Az ifjúsági foglalkozások rajzverseny, táncverseny nyereményeit osztották ki. Végül az települések fiataljai körében kisorsolt tortát, üdvrivalgás közepette a szátoki gyerekek nyerték el.
Az egymással és Krisztussal találkozás örömével eltelve indultak haza szélrózsa minden irányába a zarándokok.